McMenemy Márk, aki brit édesapjának köszönheti angol nevét, s életének első éveit a ködös Albionban töltötte, a magyar médiában szerkesztőként, szövegíróként, újságíróként, valamint lakás- és kertátalakító televíziós sorozatok műsorvezetőjeként vált elsősorban ismertté. Nemrégiben a könyvírásba is belekóstolt, Daddy Cool címmel vetette papírra saját és néhány ismert magyar zenész, színész, üzletember, televíziós személyiség apaságának titkait.

Márk több mint három éve sajátította el a Transzcendentális Meditációt, s azóta is napi rendszerességgel gyakorolja. Arról kérdeztük: mit jelent az ő életében a TM?

• Miért mentél el a TM előadásra?
• Anyukám is megtanulta a technikát még a 80’as években, azóta is sokat hallottam róla, illetve David Lynch filmrendező kapcsán is többször találkoztam a módszerrel, s mindig is úgy éreztem, nekem való volna, ezért mentem el két évvel ezelőtt az előadásra – kezdi.
• Mit vártál a TM-től?
• Nem tudom ezt egész pontosan meghatározni, hiszen nem is tudtam pontosan, mit fogok kapni. De leginkább azt hiszem, azt vártam, hogy egy kicsit rendezettebben, konzekvensebben tudjak gondolkodni.
• Meghozta az elvárt eredményt?
• Igen is, meg nem is. Egyrészről az ember mindig többre számít, valami misztikusabbra, harsányabbra. Erre tanítanak minket a buta amerikai filmek. Fény- és hangeffektusok, mennydörgés és szuperképességek. Ehhez képest a TM sokkal visszafogottabb, finomabb, szerényebb dolog. Egy csodás, életre szóló eszköz, ami megkönnyíti a mindennapokat, de önmagában nem old meg minden problémát. Ráadásul folyamatosan dolgozik, alakítja a személyiséget. Nincs olyan pont, amikor mondhatjuk, lefutott a program, meg van az eredmény. Mégis, összességében azt mondhatom, igen, meghozta az eredményt. Sőt, többet is, mint amire számítottam. Időközben már elég sok mindenkinek próbáltam megfogalmazni, hogy mi is aTM valójában, és azt vettem észre, hogy mindig alakulnak vele kapcsolatban a tapasztalataim, mint ahogy maga a meditáció élménye is. Nagyon finoman, szinte észrevétlenül alakít rajtam, és mindig egy picit máshol. Az biztos, hogy sokkal nyugodtabb vagyok, kevesebb bennem a félelem, a düh és a görcs. Azért szenté sem váltam, még előfordul néha most is, hogy elönt a pipa valamitől, de sokkal ritkábban és sokkal kisebb hőfokon, mint előtte. De talán a legjelentősebb változás az, hogy mintha egyszerűen könnyebben mennének a dolgok, kisebb erőfeszítéssel, kevesebb görccsel. Nem szakadsz meg, mégis sikerülnek a dolgok. Így könnyebben örömömet lelem abban, amit csinálok. Ami a legfontosabb, szeretek meditálni. Egy jól sikerült meditáció olyan, mintha valaki simogatná, mézbe mártaná a lelkem. Egyszerűen élvezem a létezést akkor és ott, minden elvárás nélkül.
• Volt-e bármi testi gondod, amiben segített neked?
• Sokkal ritkábban fáj a fejem. A migrénem szinte teljesen elmúlt. Ahogy elkezdtem meditálni, konkrétan éreztem, ahogy az agyamban ellazulnak az erek, mint amikor egy görcsös izom kilazul. Azóta nagyjából a tizedére csökkentek a fejfájások gyakorisága és intenzitása is.
• Tapasztaltál-e változást a szellemi állapotodban, s az érzelmi életedben?
• Kevésbé vagyok fáradékony, érzelmileg pedig nyugodtabb, higgadtabb, türelmesebb vagyok kicsit.
• Változott-e az emberekkel való kapcsolatod?
• Az emberekkel mindig elég jó volt a viszonyom, így nehéz megmondani, hogy javult-e a TM hatására. Egyértelműen toleránsabb, elfogadóbb lettem.
• A konfliktuskezelésed?
• Igen, nem gurulok dühbe olyan könnyen.
• A munkabírásod?
• Könnyebben teljesítem ugyanazokat a feladatokat, mint korábban.
• A környezeted észrevett rajtad esetleg valamiféle változást?
• Kevesebbet dühöngök, kiabálok. Ezt még a kisfiam is megjegyezte.
• Ha egy szóban meg tudnád fogalmazni, miben változott meg az életed a TM hatására?
• Békésebb lett.